Egy felismerés, amely segít visszatalálni önmagunkhoz az érzékeny időszakokban.
A tegnapi bejegyzésben már láthattátok, milyen erőteljes gondolatokat hozott számomra a 08.08 energiája. Ma pedig szeretném megosztani veletek egy új felismerésemet, mely erre világított rá: itt az ideje nem kívülről keresni a jeleket. Ahhoz, hogy ez a bejegyzés megszülessen, ismét a zenében kerestem inspirációt – ezúttal Bonobo Surface című számában találtam meg.
A blog számomra a személyes játszóterem. Itt nincsenek kőbe vésett szabályok, nincs előre felállított, szigorú menetrend. Akkor írok, amikor érzem, hogy valami kikívánkozik belőlem – amikor úgy érzem, hogy egy gondolat vagy felismerés megérdemli, hogy formát kapjon. A mai nap is pontosan ilyen.
Napközben hirtelen megfogalmazódott bennem egy mondat: Nem kívülről keresem a jeleket, hanem a belső iránytűmre hallgatok, és ezek alapján én szórom szét a jeleimet. Ez a felismerés egyszerre volt felszabadító és megnyugtató.
Hosszú ideig figyeltem a körülöttem felbukkanó jeleket. Gyakran láttam ismétlődő számsorokat – például 11:11 vagy 888 – és még hosszasan sorolhatnám. Mindegyiknek jelentőséget tulajdonítottam. Sokszor vettem észre egy-egy rendszámtáblán, könyvben vagy plakáton olyan monogramokat, neveket, számsorokat, amik valamiért fontosak voltak számomra. Akkoriban ezekből próbáltam megerősítést nyerni, kapaszkodót találni.
Ma már másként látom. Rájöttem, hogy nem kell kívül keresnem a jeleket, mert bennem vannak. Én vagyok az, aki sugárzza őket – pontosan oda, ahol szükség van rájuk. Ez nem egy hirtelen, mindent felforgató változás, inkább egy finom, belülről fakadó átrendeződés. Egy érzés, hogy a dolgok a helyükre kerültek, és nekem csak bíznom kell ebben a belső iránytűben.
Az elmúlt években, ahogy egyre jobban megismertem magam, egyre inkább ráéreztem arra, mikor, miért és hogyan jelennek meg ezek a jelek. Azt hiszem, mindannyiunk útjának része, hogy időnként letérünk róla, majd újra visszatalálunk. És talán a legszebb ebben az egészben az, hogy amikor elérünk egy ilyen pillanathoz, minden jel – legyen az kívül vagy belül – ugyanarra mutat: vissza önmagunkhoz.
Ha velem tartanál az úton, kövess itt vagy a Facebookon, Tiktokon, vagy iratkozz fel a blogra!
